A rühösség a kutyák egyik leghevesebb viszketéssel járó bőrbetegsége, amelyet a Sarcoptes scabiei nevű atka okoz. Bár napjainkban a korszerű külső élősködők elleni készítményeknek köszönhetően ritkábban találkozunk vele, a betegség világszerte jelen van, és rendkívül fertőző jellegű. Ráadásul zoonózisnak számít, vagyis állatról emberre is átterjedhet.
A kutya rühösségének kórokozója az embernél is képes tüneteket okozni, ezt nevezzük pseudoscabiesnek. Ez általában enyhébb, mint a klasszikus emberi rühösség, nem fertőző tovább, és az atkák csak rövid ideig – körülbelül két-három hétig – képesek életben maradni az ember bőrén.
Hogyan okoz betegséget a rühatka?
Az apró atkák a bőr felső rétegébe fúrják magukat, ahol apró járatokat alakítanak ki és tojásaikat lerakják. A viszketés nemcsak a mechanikai irritáció miatt alakul ki, hanem azért is, mert az atkák fehérjebontó enzimei, váladékai és ürüléke erős allergiás reakciót vált ki a szervezetből. A lappangási idő néhány naptól akár három hétig is eltarthat, de fiatal vagy legyengült állatoknál, illetve erős fertőzöttség esetén a tünetek nagyon gyorsan, akár egy héten belül jelentkezhetnek.
A rühösség tünetei kutyában
A rühösség tipikusan erős viszketéssel kezdődik, amelyet sokszor a fülek szélén, a pofán, a könyöknél és a csánknál lehet először észrevenni. A bőr kipirosodik, apró göbök, plakkok jelennek meg, amelyek szúnyogcsípéshez hasonlóak. Az állandó vakarás következtében a bőr felszakad, nedvedzővé válik, majd pörkök alakulnak ki. Súlyos esetekben szinte az egész test érintett lehet.
Léteznek enyhébb, atipikus formák, amikor a rühösség csak egy-egy testtájra korlátozódik, a viszketés nem feltűnően erős, így nehezebb felismerni. Ritka, de létezik az úgynevezett norvég vagy pörkös rühösség, amelynél hatalmas mennyiségű atka található a bőrön, miközben a viszketés meglepően enyhe. Ez többnyire olyan állatoknál fordul elő, amelyeknek az immunrendszere már valamilyen más betegség miatt legyengült.
Hogyan diagnosztizálható?
A rühösség gyanúját minden intenzíven vakaródzó kutya esetében fel kell vetni, különösen akkor, ha a jellegzetes pinnal-pedalis reflex (a fülvakarási reflex) is pozitív. Ez azt jelenti, hogy ha a kutya fülének szélét dörzsöljük, az állat automatikusan a hátsó lábával vakaró mozdulatokat tesz.
A diagnózis kaparék vizsgálattal történik, de mivel a kutyák bőrében általában csak kevés atka van jelen, sok mintát kell venni a bőrfelületről. Már egyetlen atka megtalálása is megerősíti a diagnózist. Léteznek szerológiai vizsgálatok is, amelyek az atka elleni ellenanyagokat mutatják ki, de ezek csak a fertőzés bizonyos szakaszában adnak megbízható eredményt.
Kezelés és gyógyulás
A jó hír, hogy ma már többféle biztonságos és hatékony készítmény áll rendelkezésre a rühösség megelőzésére és kezelésére. A gyógyulás azonban nem azonnali: a tünetek megszűnése több hetet is igénybe vehet, hiszen a szervezetnek idő kell a gyulladás és az allergiás reakció lecsillapításához.
A kezelés nemcsak az atkák elpusztítására irányul, hanem a viszketés, a gyulladás és az esetleges másodlagos fertőzések csökkentésére is. Fontos a kutya környezetének fertőtlenítése, valamint az egy háztartásban élő többi állat kezelése is, hiszen a rüh atka könnyen átterjed egyik állatról a másikra.
Összefoglalás
A kutya rühössége egy rendkívül kellemetlen, erős viszketéssel járó bőrbetegség, amely nemcsak kedvencünk életminőségét rontja, hanem zoonózisként a gazdira is veszélyt jelenthet. Bár manapság ritkábban fordul elő, a gyanús tünetek észlelésekor mielőbb állatorvosi vizsgálat szükséges. A korai diagnózis és a célzott kezelés gyorsabb gyógyulást, a hosszabb távú megelőzés pedig teljes védelmet biztosíthat kedvencünknek.
