Külső élősködők okozta bőrbetegségek kutyákban és macskákban

A kutyák és macskák bőrbetegségeinek egyik leggyakoribb és legkellemetlenebb okai a külső élősködők. Ezek az apró kórokozók nemcsak erős viszketést, bőrirritációt és szőrhullást okoznak, hanem számos komoly, akár életveszélyes betegséget is terjeszthetnek. A külső élősködők elleni védekezés ezért nem pusztán esztétikai vagy kényelmi kérdés, hanem alapvető része kedvencünk egészségének megőrzésében.

Sokan gondolják, hogy lakásban tartott állatokat nem fenyegetik a külső élősködők, azonban ez tévedés. A paraziták nagyon könnyen bejutnak a környezetbe – elég egy rövid séta, más állattal való találkozás vagy akár egy gazdi cipőtalpán behurcolt bolha- vagy kullancspete. A fertőzés megelőzése mindig könnyebb, mint a már kialakult bőrbetegség kezelése.

Bolhák – a leggyakoribb külső élősködők

A bolhák világszerte elterjedtek, és mind kutyákban, mind macskákban gyakran okoznak bőrtüneteket. Az állatok szőrzetében gyorsan mozognak, vérrel táplálkoznak, csípéseik pedig erős viszketést váltanak ki. A bolhacsípések általában apró piros pöttyökként jelennek meg, amelyek vakarással és nyalogatással könnyen begyulladhatnak.

Sok kutya és macska azonban nemcsak a csípés mechanikai hatására reagál, hanem allergiás reakcióval is. Ez az úgynevezett bolhanyál allergia dermatitisz (FAD), amely már néhány bolhacsípéstől is kiterjedt bőrpírt, erős viszketést, szőrhullást és másodlagos bakteriális fertőzéseket okozhat. Gyakran a faroktőnél, a háton és a combok belső oldalán alakulnak ki a legfeltűnőbb elváltozások.

A bolhák emellett súlyos betegségeket is terjeszthetnek. Kedvenceink szervezetébe bolhák révén juthatnak például galandférgek, amelyek bélsárvizsgálattal mutathatók ki. A masszív bolhásság pedig főként fiatal állatokban vérszegénységhez is vezethet, hiszen a sok apró csípés összeadódik és jelentős vérveszteséget okoz.

Kullancsok – a veszélyes vérszívók

A kullancsok világszerte az egyik legveszélyesebb külső élősködőnek számítanak, mivel nemcsak vérszívásukkal okoznak kellemetlenséget, hanem számos komoly fertőző betegséget is terjesztenek. Egyetlen kullancscsípés is elegendő lehet ahhoz, hogy kedvencünk szervezetébe életveszélyes kórokozók jussanak.

Babéziózis – a vörösvértesteket támadó kórkép

A babéziózis a kutyák egyik legrettegettebb kullancs által terjesztett betegsége, amelyet a Babesia canis nevű egysejtű parazita okoz. A kórokozó a véráramba jutva megfertőzi és elpusztítja a vörösvértesteket, ami súlyos vérszegénységhez és életveszélyes állapothoz vezethet.

A tünetek általában néhány nappal vagy héttel a kullancscsípés után jelennek meg: láz, bágyadtság, étvágytalanság, sápadt vagy sárgás nyálkahártyák, valamint sötétbarna, véres vizelet. Sok kutya erősen gyengének tűnik, nem hajlandó mozogni, és súlyos esetben a betegség gyorsan sokszervi elégtelenséghez vezethet.

A diagnózis felállítása vérvizsgálattal történik: a vérkenet mikroszkópos vizsgálatával közvetlenül láthatóvá válhatnak a paraziták, emellett PCR és szerológiai módszerek is rendelkezésre állnak.

A kezelés sürgős állatorvosi beavatkozást igényel. Speciális parazitaellenes gyógyszereket alkalmazunk, amelyek elpusztítják a kórokozót, valamint támogató terápiát – infúziót, vérátömlesztést, máj- és vesetámogató készítményeket – a szervezet stabilizálására. A babéziózis szövődményei közé tartozhat a krónikus veseelégtelenség, májkárosodás vagy immunmediált vérszegénység, így a gyógyulás után is fontos a rendszeres állatorvosi kontroll.

Lyme-kór – alattomos, sokszor későn felismerhető betegség

A Lyme-kór szintén kullancs által terjesztett fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz. A betegség érdekessége, hogy nem minden fertőzött állatnál alakulnak ki tünetek, és a klinikai kép sokszor hónapokkal a csípés után jelentkezik.

A leggyakoribb jelek közé tartozik a váltakozó sántaság – vagyis az egyik láb fájdalma megszűnik, majd egy másik végtag kezd el sántítani. Emellett jelentkezhet láz, fáradékonyság, étvágytalanság, valamint ízületi duzzanat és érzékenység. Súlyos esetekben a Lyme-kór vesekárosodáshoz is vezethet, amely akár halálos kimenetelű lehet.

A diagnózis nem egyszerű, mivel a tünetek nem jellegzetesek. Vérvizsgálattal (szerológiai tesztek, ELISA, Western blot) kimutatható az ellenanyagok jelenléte, PCR segítségével pedig közvetlenül a kórokozó DNS-e is azonosítható.

A kezelés hosszabb antibiotikum-kúrát igényel, gyakran több héten keresztül. Emellett fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők segítenek az ízületi panaszok enyhítésében. A Lyme-kór szövődményei – például a krónikus ízületi gyulladás vagy a veseelégtelenség – miatt a betegség komoly életminőség-romlást okozhat, így a mielőbbi felismerés és kezelés kulcsfontosságú.

Egyéb kullancsok által terjesztett betegségek: Anaplasma és Ehrlichia

A babéziózis és a Lyme-kór mellett egyre gyakrabban találkozunk az anaplazmózissal és az ehrlichiózissal is. Ezek sejten belül élő baktériumok által okozott betegségek, amelyek főként a kutya immunrendszerét és vérképző szerveit támadják. A tünetek gyakran bizonytalanok – levertség, láz, sántaság, étvágytalanság –, ezért a diagnózis vérvizsgálatot igényel. A kezelés speciális antibiotikumokkal történik, azonban a legjobb megoldás ezeknél a betegségeknél is a megelőzés, vagyis a rendszeres kullancsellenes védelem.

Miért fontos a megelőzés?

Mivel a kullancsok által terjesztett betegségek gyakran súlyosak, sőt életveszélyesek is lehetnek, elengedhetetlen a rendszeres és megbízható védekezés. A korszerű kullancsellenes készítmények – spot-on cseppek, nyakörvek és szájon át adható tabletták – hosszú távú védelmet biztosítanak, és nemcsak a parazitától, hanem a veszélyes fertőző kórokozóktól is megóvják kedvencünket.

Rühatkák – a viszketés okozói

A rühösséget a Sarcoptes scabiei nevű atka okozza, amely a bőrbe fúrja magát és ott járatokat képez. Ez heves viszketést, kipirosodást, szőrhullást és másodlagos fertőzéseket okoz. A rühösség rendkívül fertőző, más állatokra és – ritkábban – emberre is átterjedhet.

A betegség klasszikus formája főként a fülek szélén, a könyökön, a csánkon és a hason okoz tüneteket. A vakaródzás miatt a bőr gyakran sebes és pörkös lesz. Van enyhébb, lokalizált formája is, amikor csak kisebb terület érintett, valamint egy ritka, úgynevezett norvég rühösség, amelynél rengeteg atka él a bőrön, de a viszketés nem kifejezett.

A diagnózis felállítása kaparék vizsgálattal lehetséges, bár nem mindig könnyű kimutatni az élősködőt. A kezelés azonban ma már biztonságos és hatékony készítményekkel jól megoldható, de fontos, hogy minden egy háztartásban élő állatot kezeljünk, és a környezet fertőtlenítésére is figyeljünk.

Szőrtüszőatkák – a demodikózis okozói

A demodex atkák természetes módon is jelen vannak a kutyák és macskák bőrében, de normál esetben nem okoznak betegséget. Ha azonban az állat immunrendszere legyengül, elszaporodhatnak, és kialakul a demodikózis.

Ez a bőrbetegség gyakran a fiatal kutyák betegsége, de idős vagy más betegségekben szenvedő állatoknál is előfordulhat. A tünetek közé tartozik a körülírt szőrhullás, kipirosodás és a bőr gyulladása. Súlyosabb esetekben a teljes testre kiterjedhet, ilyenkor másodlagos bakteriális fertőzések is csatlakozhatnak, amelyek gennyes bőrgyulladáshoz vezetnek.

A demodikózis nem fertőző állatról állatra vagy állatról emberre, azonban kezelése hosszadalmas lehet, és mindenképpen állatorvosi felügyeletet igényel.

Fülatkák – gyakori élősködők a macskák hallójáratában

A macskák egyik leggyakoribb fülproblémáját a fülatka (Otodectes cynotis) okozza, amely a hallójáratban telepszik meg és ott szaporodik el. Ezek az apró paraziták szabad szemmel nem láthatók, de jelenlétük nagyon kellemetlen a cicák számára. Az atkák a fül belsejében élnek, ahol táplálékukat az elhalt hámsejtek, fülzsír és szövetnedvek jelentik.

A fertőzés legjellemzőbb tünete az erős viszketés. A macska gyakran rázza a fejét, intenzíven vakarja vagy dörzsöli a fülét, sőt előfordul, hogy a fülkagylót a bútorokhoz vagy a padlóhoz dörzsöli. A hallójáratban barna, kávézacc-szerű váladék jelenik meg, amely az atkák ürülékéből és a fülzsírból áll. Súlyosabb esetekben a folyamatos irritáció és vakarás miatt a fülkagylón sebek, varasodás alakulhat ki, és másodlagos bakteriális vagy gombás fertőzés is társulhat.

A fülatka nemcsak macskákban, hanem kutyákban is előfordulhat, sőt bizonyos esetekben még az ember is elkaphatja, bár ez nagyon ritka és általában csak átmeneti, enyhébb bőrtüneteket okoz.

A diagnózis felállítása állatorvosnál történik, legtöbbször otoszkópos vizsgálattal vagy a hallójáratból vett minták mikroszkópos elemzésével. A kezelés során speciális parazitaellenes készítményekre van szükség, amelyek elpusztítják az atkákat a fülben és a bőrön is. Fontos, hogy a háztartásban élő többi állatot is kezeljük, mivel a fülatka nagyon fertőző, és könnyen átterjed egyik kedvencről a másikra.

A megelőzésben kulcsszerepe van a rendszeres külső élősködők elleni kezelésnek. Számos olyan spot-on készítmény létezik, amely nemcsak bolhák és kullancsok ellen véd, hanem a fülatkákat is elpusztítja, így egyszerre több parazita ellen biztosítanak védelmet.

Tetvek és szőrtetvek

A tetvek és szőrtetvek kevésbé gyakoriak, mint a bolhák vagy kullancsok, de bizonyos körülmények között ezek is okozhatnak kellemetlen bőrtüneteket. A tetvek viszonylag állatspecifikusak, vagyis a kutyát fertőző faj nem fertőzi meg a macskát, és fordítva. A tetvek általában viszketést, szőrhullást és a szőrzet töredezettségét okozzák, ritkábban vérszegénységhez vezetnek.

A tetvesség sokszor elhanyagolt, rossz körülmények között tartott állatoknál fordul elő, de időnként jól gondozott kedvenceknél is jelentkezhet. Szerencsére könnyen kezelhető megfelelő külső élősködők elleni készítményekkel.

Szúnyogok és az általuk terjesztett szívférgesség és bőrférgesség

A szúnyogok nemcsak kellemetlen vérszívó élősködők, hanem veszélyes betegségek hordozói is lehetnek kutyákban és – ritkábban – macskákban. A két legfontosabb, szúnyogok által terjesztett parazita a Dirofilaria immitis, amely a szívférgesség kórokozója, és a Dirofilaria repens, amely a bőrférgességért felelős. Mindkettő egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon és egész Európában, a klímaváltozás és a szúnyogpopuláció növekedése miatt.

A Dirofilaria fejlődési és terjedési ciklusa

A kórokozó terjedésének kulcsa a szúnyog, amely közvetítőként szolgál. Ha egy fertőzött állat véréből szúnyog szív, az apró féreglárvák (mikrofiláriák) a szúnyog szervezetébe kerülnek. Ott több fejlődési stádiumon mennek keresztül, majd néhány hét alatt elérik az úgynevezett fertőző alakot. Amikor ez a szúnyog egy újabb állatot megcsíp, a lárvák a bőr alá jutnak, és onnan lassan a véráram útján a szívbe, illetve a nagyobb erekbe vándorolnak.

A szívférgesség esetén a kifejlett férgek akár 20–30 cm hosszúra is megnőhetnek, és elsősorban a tüdőartériákban, majd a szív jobb oldalában telepednek meg. A bőrférgesség ezzel szemben a bőr alatti kötőszövetben okoz csomókat, amelyek általában kevésbé veszélyesek, de szintén kezelést igényelnek.

Szívférgesség kutyában és macskában

A szívférgesség a kutyák egyik legveszélyesebb parazitás megbetegedése, mivel a kifejlett férgek akadályozzák a véráramlást, károsítják a tüdőt és a szívet, és kezeletlenül akár halálos kimenetelűek is lehetnek. A tünetek eleinte enyhék lehetnek – fáradékonyság, köhögés, csökkent terhelhetőség –, de idővel súlyos szív- és légzőszervi elégtelenség alakul ki. Macskákban ritkábban fordul elő, de már néhány féreg is komoly légzőszervi problémákat válthat ki.

A diagnózis vértesztekkel, képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang) történik. A kezelés bonyolult és kockázatos, mert a kifejlett férgek elpusztítása heveny keringési problémákat okozhat. Ezért a hangsúly a megelőzésen van: havonta adható féreghajtó készítményekkel és rendszeres szűrővizsgálattal megakadályozható a fertőzés.

Bőrférgesség kutyában és macskában

A bőrférgesség általában kevésbé súlyos, de kellemetlen betegség, amely szintén szúnyogcsípéssel terjed. A Dirofilaria repens a bőr alatti kötőszövetben él, ahol apró csomókat, gyulladásos gócokat hoz létre. A fertőzött állatok sokszor tünetmentesek, de egyes esetekben viszketés, bőrgyulladás vagy kiemelkedő, fájdalmas duzzanatok jelentkezhetnek. A bőrférgesség diagnózisa vérvizsgálattal, PCR-rel vagy a bőr alatti csomókban lévő férgek kimutatásával történik.

Bár a bőrférgesség nem okoz életveszélyes állapotot, komoly figyelmet érdemel, mivel zoonózis, vagyis emberben is előfordulhat. Embereknél bőr alatti csomókat, ritkábban szembe vándorló férgeket okozhat, ami nagy ijedtséget kelt.

Miért különösen veszélyesek a szúnyogok által terjesztett betegségek?

A szívférgesség és a bőrférgesség alattomos betegségek, amelyek sokáig tünetmentesek lehetnek, így a gazdi gyakran csak akkor veszi észre, amikor a kórokozók már komoly károkat okoztak. A kezelés hosszadalmas, költséges és kockázatos, ezért a megelőzés kiemelten fontos. A szúnyogok elleni védekezés mellett ma már elérhetők olyan gyógyszerek is, amelyek megakadályozzák a lárvák kifejlődését, így biztos védelmet nyújtanak kedvencünknek.

A külső élősködők elleni védekezés fontossága

A külső élősködők elleni védekezés minden felelős gazdi egyik legfontosabb feladata. Nem elég a már meglévő parazitákat kiirtani, folyamatos megelőző kezelésre van szükség. Ma már számos modern készítmény elérhető – spot-on cseppek, nyakörvek, tabletták és spray-k –, amelyek biztonságosak, hosszú hatástartamúak és hatékonyan védik kedvencünket a bolháktól, kullancsoktól, rüh- és szőrtüszőatkák ellen is.

A rendszeres állatorvosi ellenőrzés és a megfelelő parazitaellenes stratégia segít megelőzni a fertőzéseket, és biztosítja, hogy kutyánk vagy macskánk bőre egészséges, szőrzete pedig fényes és ápolt maradjon.

Összegzés

A külső élősködők által okozott bőrbetegségek kutyákban és macskákban nemcsak kellemetlen viszketéssel és bőrgyulladással járnak, hanem komoly, akár életveszélyes betegségek forrásai is lehetnek. A bolhák, kullancsok, rühatkák, demodex atkák és tetvek elleni védekezés ezért elengedhetetlen minden felelős gazdi számára. A modern állatgyógyászati készítményekkel ma már hatékonyan megelőzhetők ezek a fertőzések, így kedvencünk hosszú, egészséges és boldog életet élhet.